Úgy látszik ez egy ilyen év. Én valahányszor kiteszem a lábamat a házból, mert nagyon kell, egész biztos elkezd szakadni az eső. Ez ma sem volt másképpen. Tegnap még verőfényes napsütésben és 30°C-ban érkeztem meg ide, az ideiglenes fészkembe egy szál szandálban. Éjjel pedig már arra riadtam, hogy az eső kopog a 10. emeleti ablakomon. Klassz, de gondoltam reggelig csak eláll. Tévedtem, egész álló nap esett. Reggel egész napon át tartó nedvességgel szívta meg magát a farmerem, kellemes, egész napon át tartó nyirkos érzést biztosítva. Egyetlen mázlim, hogy találtam a lakásban egy edzőcipőt... Majd ugyanez az élmény hazafelé is, az esernyő nem sokat javított a helyzetemen, pláne miután a sajátom az odafelé úton tönkre is ment, így lízingeltem egyet a munkahelyi közös tulajdonból. Sajnos ezzel sem lett komfortosabb a hazafelé utam.
Pedig nagy terveket szőttem a posta valamint egy gyöngyös, kreatív hobbi-bolt irányába, de letettem róla, csak a háztömb alatti kisboltig jutottam egy mirelit pizzáért... Mondanám, hogy főiskolás életérzés, de nem... a pizza ünnepi étek volt, csak ösztöndíj után volt bevállalható. Habár, ha jól belegondolok, most meg fizetés után járok... Lehet nem is változott akkorát az élet.
Holnap azért remélem az időjárás engedi a gyöngybeszerző körutat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése